Annyi minden történt az elmúlt hónapokban… mindenekelőtt hazaköltöztünk Budapestre. Figyelitek, milyen egyszerűen, könnyedén írtam le? Hazaköltöztünk. Ez az egyetlen szó persze képtelen visszaadni az utolsó hónapok keserédes hangulatát, a búcsúvacsorákat, még-egyszer-utoljára kirándulásokat a kedves helyeinkre, a munkahelyi hajrát, a bedobozolást. (Mondtam már, mennyire utálok dobozolni?)
Itthon aztán jött a majdnem-negyven fokos meleg és a vizsgaidőszak – utóbbit meglepően könnyedén vettem. Különösen úgy, hogy minden vizsga után apró jutalomként elsétáltam Zólyomi Zsolt parfümériájába a Deák térhez – ismerkedni, kóstolgatni.
Nos, a Caron Tabac Blond rajtam túl krémes – nem áll jól. Az Onde Extase pont olyan púderes, fehér mósuszillat, amiből mostanában kinőni igyekszem, az elbűvölően citrusosnak tűnő Eau d’Hadrien pedig engem nem kedvel: tüsszögősen szúróssá változik.
Viszont van néhány új jelöltem:a legkülönlegesebb a 06 Odin Amanu – amikor a karomra spricceltem, felnevettem. „Zöldsaláta! Olyan illata van, mintha nyáron a teraszon ülve ennék egy nagy tál friss salátát.” A nekem segítő lány bólogatott: őt zöldpaprikára emlékeztette. Különleges, könnyű, hersegő, zöld, igazi nyári illat.
A második a Mandragore volt Annick Goutaltól: éppen olyan, mint egy pohár jeges mojito. Állítólag a Harry Potter mesei hangulata ihlette. Nekem nagyon tetszik: illatos bergamott, gyömbér és friss feketebors keveredik benne a mandragóra különleges, enyhén mentára emlékeztető illatával. Annick Goutal illatai nekem általában túl régimódiak, de ez igazi telitalálat.
És ha már koktéloknál tartunk: elbűvölt a Penhaglion Juniper Sling, ami a borókás jegyek miatt kiköpött gin tonic. Hűvös, jeges, világoskék illat, az elmúlt hetek nyári forrósága idejére ideálisnak tűnik.
És most, hogy kissé lehűlt az idő: következő alkalommal jönnek az ázottföld, füst és bőr-illatú kiszemeltek.
