B-nek tegnap praktikus lett volna kétfelé szakadnia: egész nap egy küldöttséggel lófrált a városban, ami csak azért nem volt jó, mert szerveznie kellett volna az esti jazzkoncertet is. Törvényszerű volt, hogy nem megy minden simán. Délután kétségbeesve hívott a Nemzeti Galériából, hogy nem érkezett meg a dobfelszerelés, úgyhogy sürgősen keríteni kéne egyet. Kölcsönzött már valaki közületek jazzdobokat...? Felhívtam a muzsikust és elmeséltettem vele, hogy pontosan miből is áll a komplett cucc (ismét új szavak tömegét tanultam: bass drum, snare drum, small tom, floor tom, cymbal-típusok), majd lediktáltam a rettentő kedves Michaelnek, aki fél óra múlva ki is szállíttatta őket. Most a Boszorkány-Anya hálás, a Mutatványosnő szerint én vagyok a nap hőse, csak Mitmit hallgat, akinek eredetileg intézkednie kellett volna.
Különben a hozzáértők szerint remekül sikerült a koncert, de be kell valljam, az én fülem a jazzhez nem elég vájt.
